Gyakran ismételt kérdések

"Azt hallottam, hogy kötelező lett a fűtési költségmegosztás - valóban igaz ez?"

Az Európai Parlament és az Európai Tanács által 2012/27/EU (2012.10.25.) számon elfogadott Energiahatékonysági Irányelv (EED) 2012. december 3-tól lépett hatályba.

Az EED célja, hogy az Európai Unió 2020-ra elérje a korábban célul kitűzött tervét: 20% megújuló energia felhasználás-növekedés, 20% üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés, 20% energiafelhasználás csökkentés 2020-ra. E célok eléréséhez a tagállamoknak kötelező nemzeti célkitűzéseket kell vállalniuk a megújuló energia felhasználás részarányának növelésére 2020-ig. Az elfogadott uniós irányelvet valamennyi tagállamnak át kellett ültetnie saját jogrendszerébe és meg kellett alkotnia a helyi törvényi szabályozást.

 Az uniós irányelv alapján íródott magyar Energiahatékonysági Törvényt (2015. évi LVII. törvény) az Országgyűlés 2015. május 12-én elfogadta és 2015. június 7-től hatályos. A törvény és a megjelenésével módosult korábbi kormányrendeletek (189/1998 (XI. 23.) és 157/2005 (VIII. 15.)) honlapunkról is letölthető, illetve az EED akár az eredeti helyéről is: http://eur-lex.europa.eu/

 

FIGYELEM! A költségmegosztás megvalósítását követően minden esetben vegyék fel a kapcsolatot távhőszolgáltatójukkal és jelezzék, hogy a jövőben költségmegosztók szerinti elszámolást kérnek!

EED 9. cikk(3):…az olyan többlakásos és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést/hűtést központi fűtéssel vagy távfűtési hálózatról vagy több épületet kiszolgáló központi rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket is fel kell szerelni 2016. december 31-ig, amellyel mérni lehet az egyes egységek saját fűtés/hűtés- vagy melegvíz-fogyasztását, amennyiben ez technikailag megvalósítható és költséghatékony…

189/1998 (XI. 23.) Korm.rendelet

- a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról:

4/A. § Az üzembentartó köteles - ha az költséghatékony és műszakilag kivitelezhető - a fűtés, valamint a meleg víz elszámolására épületrészenként hiteles fogyasztásmérő berendezés vagy költségmegosztó felszereléséről gondoskodni.

157/2005 (VIII.15.) Korm.rendelet

- a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról:

17/C. §(1a) A felhasználó köteles gondoskodni a közös használatú épületrészek kivételével az épületrészekben az elfogyasztott távhő, valamint - ha használati melegvíz biztosítására is sor kerül - a használati melegvíz elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő és vízmennyiség-mérő felszereléséről

a) új csatlakozás esetén, ha az új épületben kerül kialakításra, vagy

b) ha az épületen az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerinti jelentős felújítást valósítanak meg.”

 

Hőmennyiségmérő vagy fűtési költségmegosztó?

Lakásonként külön lecsatlakozással rendelkező, vízszintes elosztású fűtési rendszerek lakásonkénti méréséhez hőmennyiségmérő szükséges. Ezzel ellentétben a függőleges elosztású fűtési rendszerek fogyasztásarányos elszámolásához (szabályozott hőleadókra szerelt) fűtési költségmegosztók szükségesek.

Miből keletkezik a megtakarítás?

A radiátorokra felszerelt termosztatikus szelepek segítségével a fogyasztó tudatosan, egyéni igényei szerint szabályozhatja lakásában a helyiségek fűtését, hőmérsékletét. Ezzel a korábbi, nem szabályozott időszakhoz képest, jelentős energiamegtakarítás érhető el épületi és felhasználói szinten is. A költségmegosztók alkalmazása további jelentős motivációt jelent az egyéni energiatakarékosságra. A fűtési rendszerek fontos eleme a strangszabályozás, amely (megfelelő gépészeti tervezés esetén) jelentősen hozzájárul a komfortnöveléshez és a tervezett megtakarítások eléréséhez is.

Miért kell strangszabályozás?

A lakások fűtővíz ellátásának megfelelő biztosítására, alulfűtöttség, vagy túlfűtöttség megakadályozására, illetve a fűtési rendszer hidraulikus egyensúlyának szabályozására, fenntartására alkalmazunk strangszabályozást. Fűtési rendszerek kivitelezésénél, vagy átalakításánál a beszabályozás a 40/2012. (VIII.13.) BM rendelettel módosított 7/2006. (V.24.) TNM rendelet értelmében ma már kötelező.

Mi a teendő fogyasztóváltás esetén?

Minden esetben jelezni kell a közös képviselet felé, a hőszolgáltató felé, társaságunk felé és az új fogyasztó adataival együtt el kell küldeni a leolvasott fogyasztási értéket. Főtávos épületek esetén nem lehet megbontani a költséget, mert a Főtáv tulajdonosváltás esetén fix % beállítását kéri.

Mi a teendő radiátorcsere esetén?

Radiátorcsere esetén a fogyasztó megrendeli az ista Magyarország Kft.-től az átszerelést. Első lépésben szakszerűen le kell szerelni a költségmegosztót, majd fel kell szerelni az új radiátorra. A készülékek átszerelését csak az ista Magyarország Kft. szakemberei, vagy az általunk erre a tevékenységre kijelölt, képzett alvállalkozóink végezhetik.

Kérjük, minden esetben egyeztessen az épület közös képviseletével / lakásszövetkezetével!

Mikor kerül sor a leolvasásra, elszámolásra?

A lakóközösség igényeinek megfelelően, az elszámolási szerződésben foglaltak szerint, általában évente egyszer vagy kétszer, illetve egyedi (vagy távhőszolgáltatói) igények esetén havonta is.

Milyen gyakran kell cserélni a költségmegosztókat? Karbantartást igényelnek-e?

Az elektronikus fűtési költségosztók 10 éves élettartamú lítium elemmel működnek. A készülékekben elemet nem lehet cserélni, így a 10 év letelte után új készülékeket kell vásárolni. A költségmegosztók karbantartást nem igényelnek, időnként a működéséről azonban meg kell győződnie a felhasználónak. Probléma esetén kérjük, forduljon az épület közös képviseletéhez / lakásszövetkezetéhez!

Hogyan készül az elszámolás, ha a lakásban nem került sor a leolvasásra?

Jogszabály szerint elszámolt épületek esetében a rendeletben foglalt becslési mód alapján, egyéb esetben a szerződés mellékletében meghatározott módon.

A költségmegosztók néha akkor is mérnek, ha a radiátorszelepek „el vannak zárva". Mi ennek az oka?

A termosztatikus radiátorszelepek feladata a szabályzás és nem a zárás, azaz a szelepek többsége nem zárható el teljesen. „Elzárt", azaz a legalacsonyabb állásba tekert termoszelep esetében a szelep fűtési strang (függőleges fűtési vezeték) felöli oldalán magasabb, a radiátor felöli oldalon alacsonyabb vízhőmérséklet van. A szeleptest két oldala között hőáramlás jön létre, mely – ha csak kis mértékben is de – megemeli a radiátorban lévő, a keringésből kizárt fűtővíz hőmérsékletét. Ez a fizikai törvényszerűség különösen akkor észlelhető, ha a külső hőmérséklet erősen lecsökken, így a szokásosnál nagyobb hőmérsékletű fűtővíz kering az épület fűtési rendszerében.

A fent leírtak miatt, ha elzárt radiátorszelep mellett is jelentkezik fogyasztási egység a költségmegosztón, az nem a készülék hibája, hanem tényleges, bár nagyon kismértékű hőfogyasztás, melyet a költségmegosztó jelez is.