Gyakran ismételt kérdések
- "Azt hallottam, hogy kötelező lett a fűtési költségmegosztás - valóban igaz ez?"
-
Az Európai Parlament és az Európai Tanács által 2012/27/EU (2012.10.25.) számon elfogadott Energiahatékonysági Irányelv (EED) 2012. december 3-tól lépett hatályba.
Az EED célja, hogy az Európai Unió 2020-ra elérje a korábban célul kitűzött tervét: 20% megújuló energia felhasználás-növekedés, 20% üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés, 20% energiafelhasználás csökkentés 2020-ra. E célok eléréséhez a tagállamoknak kötelező nemzeti célkitűzéseket kell vállalniuk a megújuló energia felhasználás részarányának növelésére 2020-ig. Az elfogadott uniós irányelvet valamennyi tagállamnak át kellett ültetnie saját jogrendszerébe és meg kellett alkotnia a helyi törvényi szabályozást.
Az uniós irányelv alapján íródott magyar Energiahatékonysági Törvényt (2015. évi LVII. törvény) az Országgyűlés 2015. május 12-én elfogadta és 2015. június 7-től hatályos. A törvény és a megjelenésével módosult korábbi kormányrendeletek (189/1998 (XI. 23.) és 157/2005 (VIII. 15.)) honlapunkról is letölthető, illetve az EED akár az eredeti helyéről is: http://eur-lex.europa.eu/
FIGYELEM! A költségmegosztás megvalósítását követően minden esetben vegyék fel a kapcsolatot távhőszolgáltatójukkal és jelezzék, hogy a jövőben költségmegosztók szerinti elszámolást kérnek!
EED 9. cikk(3): „…az olyan többlakásos és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést/hűtést központi fűtéssel vagy távfűtési hálózatról vagy több épületet kiszolgáló központi rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket is fel kell szerelni 2016. december 31-ig, amellyel mérni lehet az egyes egységek saját fűtés/hűtés- vagy melegvíz-fogyasztását, amennyiben ez technikailag megvalósítható és költséghatékony…”
189/1998 (XI. 23.) Korm.rendelet
- a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról:„4/A. § Az üzembentartó köteles - ha az költséghatékony és műszakilag kivitelezhető - a fűtés, valamint a meleg víz elszámolására épületrészenként hiteles fogyasztásmérő berendezés vagy költségmegosztó felszereléséről gondoskodni.”
157/2005 (VIII.15.) Korm.rendelet
- a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról:„17/C. §(1a) A felhasználó köteles gondoskodni a közös használatú épületrészek kivételével az épületrészekben az elfogyasztott távhő, valamint - ha használati melegvíz biztosítására is sor kerül - a használati melegvíz elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő és vízmennyiség-mérő felszereléséről
a) új csatlakozás esetén, ha az új épületben kerül kialakításra, vagy
b) ha az épületen az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerinti jelentős felújítást valósítanak meg.”
- Hőmennyiségmérő vagy fűtési költségmegosztó?
-
Lakásonként külön lecsatlakozással rendelkező, vízszintes elosztású fűtési rendszerek lakásonkénti méréséhez hőmennyiségmérő szükséges. Ezzel ellentétben a függőleges elosztású fűtési rendszerek fogyasztásarányos elszámolásához (szabályozott hőleadókra szerelt) fűtési költségmegosztók szükségesek.
- Miből keletkezik a megtakarítás?
-
A radiátorokra felszerelt termosztatikus szelepek segítségével a fogyasztó tudatosan, egyéni igényei szerint szabályozhatja lakásában a helyiségek fűtését, hőmérsékletét. Ezzel a korábbi, nem szabályozott időszakhoz képest, jelentős energiamegtakarítás érhető el épületi és felhasználói szinten is. A költségmegosztók alkalmazása további jelentős motivációt jelent az egyéni energiatakarékosságra. A fűtési rendszerek fontos eleme a strangszabályozás, amely (megfelelő gépészeti tervezés esetén) jelentősen hozzájárul a komfortnöveléshez és a tervezett megtakarítások eléréséhez is.
- Miért kell strangszabályozás?
-
A lakások fűtővíz ellátásának megfelelő biztosítására, alulfűtöttség, vagy túlfűtöttség megakadályozására, illetve a fűtési rendszer hidraulikus egyensúlyának szabályozására, fenntartására alkalmazunk strangszabályozást. Fűtési rendszerek kivitelezésénél, vagy átalakításánál a beszabályozás a 40/2012. (VIII.13.) BM rendelettel módosított 7/2006. (V.24.) TNM rendelet értelmében ma már kötelező.
- Mi a teendő fogyasztóváltás esetén?
-
Minden esetben jelezni kell a közös képviselet felé, a hőszolgáltató felé, társaságunk felé és az új fogyasztó adataival együtt el kell küldeni a leolvasott fogyasztási értéket. Főtávos épületek esetén nem lehet megbontani a költséget, mert a Főtáv tulajdonosváltás esetén fix % beállítását kéri.
- Mi a teendő radiátorcsere esetén?
-
Radiátorcsere esetén a fogyasztó megrendeli az ista Magyarország Kft.-től az átszerelést. Első lépésben szakszerűen le kell szerelni a költségmegosztót, majd fel kell szerelni az új radiátorra. A készülékek átszerelését csak az ista Magyarország Kft. szakemberei, vagy az általunk erre a tevékenységre kijelölt, képzett alvállalkozóink végezhetik.
Kérjük, minden esetben egyeztessen az épület közös képviseletével / lakásszövetkezetével!
- Mikor kerül sor a leolvasásra, elszámolásra?
-
A lakóközösség igényeinek megfelelően, az elszámolási szerződésben foglaltak szerint, általában évente egyszer vagy kétszer, illetve egyedi (vagy távhőszolgáltatói) igények esetén havonta is.
- Milyen gyakran kell cserélni a költségmegosztókat? Karbantartást igényelnek-e?
-
Az elektronikus fűtési költségosztók 10 éves élettartamú lítium elemmel működnek. A készülékekben elemet nem lehet cserélni, így a 10 év letelte után új készülékeket kell vásárolni. A költségmegosztók karbantartást nem igényelnek, időnként a működéséről azonban meg kell győződnie a felhasználónak. Probléma esetén kérjük, forduljon az épület közös képviseletéhez / lakásszövetkezetéhez!
- Hogyan készül az elszámolás, ha a lakásban nem került sor a leolvasásra?
-
Jogszabály szerint elszámolt épületek esetében a rendeletben foglalt becslési mód alapján, egyéb esetben a szerződés mellékletében meghatározott módon.
- A költségmegosztók néha akkor is mérnek, ha a radiátorszelepek „el vannak zárva". Mi ennek az oka?
-
A termosztatikus radiátorszelepek feladata a szabályzás és nem a zárás, azaz a szelepek többsége nem zárható el teljesen. „Elzárt", azaz a legalacsonyabb állásba tekert termoszelep esetében a szelep fűtési strang (függőleges fűtési vezeték) felöli oldalán magasabb, a radiátor felöli oldalon alacsonyabb vízhőmérséklet van. A szeleptest két oldala között hőáramlás jön létre, mely – ha csak kis mértékben is de – megemeli a radiátorban lévő, a keringésből kizárt fűtővíz hőmérsékletét. Ez a fizikai törvényszerűség különösen akkor észlelhető, ha a külső hőmérséklet erősen lecsökken, így a szokásosnál nagyobb hőmérsékletű fűtővíz kering az épület fűtési rendszerében.
A fent leírtak miatt, ha elzárt radiátorszelep mellett is jelentkezik fogyasztási egység a költségmegosztón, az nem a készülék hibája, hanem tényleges, bár nagyon kismértékű hőfogyasztás, melyet a költségmegosztó jelez is.