Hőmennyiségmérő vagy fűtési költségmegosztó?

A napi gyakorlatban sokszor felbukkanó kérdéskört járunk be most egy kicsit.

Hőmennyiségmérőt vízszintes elosztású fűtési rendszernél alkalmazunk, ahol a lépcsőházban felvezetett méretlen vezetékpárról ágaznak le a lakások fűtési vezetékei, azaz a hő egy helyen lép be az egyes lakásokba. Minden lakásban egy önálló fűtési vezetékrendszer van, hőmennyiségmérővel, zónaszabályzó szeleppel, szobatermosztáttal, termosztatikus radiátor szelepekkel és termosztatikus fejekkel.

A hőmennyiségmérő készülék kifejezetten lakások által fogyasztott hőmennyiségek pontos mérésére alkalmas, míg a fűtési költségmegosztó készülék nem hőmennyiséget, hanem ún. fogyasztási értékeket mér.

A fűtési költségmegosztó rendszer működési elve tehát az épületben található radiátorok fogyasztási arányának meghatározásán alapszik. Az egyes radiátorok fogyasztási arányának viszonyítási alapja pedig az épület összes fűtési hőfelhasználása, illetve annak költségei. Ez a központi kazánnal fűtött épületeknél a kazán üzemeltetésével kapcsolatos költségek összessége alapján, távfűtött épületek esetén pedig a hőszolgáltató hőmennyiség mérésének adatai alapján történhet.

Fűtési költségmegosztó olyan fűtési rendszerek esetén javasolt, ahol a hőmennyiségmérés a fűtési vezetékhálózat kialakítása miatt nem valósítható meg. A többlakásos épületek fűtési rendszereinek többsége központi elosztású, a lakásokba a fűtési hő betáplálása nem egy ponton történik, hanem strangonként, függőleges elosztással.

Alapvetően kétféle fűtési rendszert különböztetünk meg:

- egycsöves rendszer, mely lehet átfolyós, illetve (részben, vagy egészében) átkötőszakaszos

- kétcsöves rendszer, mely lehet függőleges kétcsöves, illetve vízszintes kétcsöves

Az egycsöves, átfolyós rendszernél nem lehetséges a szabályozás, azaz nem alkalmazhatunk fűtési költségmegosztást.

Fűtési költségmegosztást egycsöves átkötőszakaszos rendszernél és függőleges kétcsöves rendszernél, hőmennyiségmérést pedig jellemzően vízszintes kétcsöves rendszernél alkalmazunk.

Hőmennyiségmérésről akkor beszélünk, ha egy fűtési rendszer betáplálási pontjánál megmérjük a fűtővíz mennyiségét és a betáplálási, valamint a visszatérési pontok közötti hőmérséklet különbséget. Ezen két érték ismeretében a rendszerben felhasznált hő mennyisége fizikai mértékegységben (joule) meghatározható.